Voltaire
Voltaire |
---|
François-Marie Arouet (Voltaire) |
Lásd még |
Szócikk a Wikipédiában |
Művek a Wikiforrásban |
Művek a Cervantes Virtualon |
Művek a Project Gutenbergben |
Voltaire (François-Marie Arouet; 1694. november 21. – 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus.
Idézetek tőle
[szerkesztés]- Az elmés mondások többnyire ismétlések.
- Igazságot hirdetni, vagy hasznos dolgokat javasolni az embereknek, biztos módja annak, hogy üldözzenek minket.
- Nem a szerelmet kell vaknak festeni, hanem az önhittséget.
- Az élőknek méltányossággal tartozunk, a holtaknak csak az igazsággal.
- Egyáltalán nincs véletlen: minden megpróbáltatás büntetés vagy jutalom vagy előrelátás.
- A kétségbeesés már sokszor nyert csatát.
- Az ember nem kívánhatja azt, amit nem ismer.
- Az igazi lángész kiváltsága, hogy büntetlenül követhet el nagy hibákat.
- A férfiak minden okoskodása sem ér fel egy asszony egyetlen érzelmével.
- Mi az optimizmus? Konokul azt állítani, hogy minden jól van, amikor rosszul vagyunk.
- Isten, szabadíts meg a barátaimtól! Ellenségeimmel magam is elbánok majd.
- Minden embert a maga százada alakít ki; nagyon kevesen emelkednek koruk erkölcsei fölé.
- Nincs az a rossz, amiből ne születne valami jó.
- Azok a történészek, akik megjósolják a jövőt, méltatlanok arra, hogy megírják a múltat.
- Furcsa egy szenvedély az, amellyel egynémely urak mindenképpen meg akarnak győzni minket arról, hogy nyomorultak vagyunk. Nem szeretem azt a kuruzslót, aki el akarja hitetni velem, hogy beteg vagyok, azért, hogy eladja nekem a pirulát.
- A háború, néhány év múltán, éppoly szerencsétlenségbe dönti a győzteseket, mint a legyőzötteket.
- Minden műfaj jó, kivéve az unalmas műfajt.
- Helyes dolog, ha felfedjük a hasznos könyvekben lévő tévedéseket: sőt, csakis ott kell keresnünk őket. Jó művel vitába szállni, ez megtiszteli azt; a többi nem érdemli meg ezt a megtisztelést.
- Akinek látszunk, arról mindenki ítélhet, amilyenek valóban vagyunk, arról senki sem.
- Nem tudom elfogadni, hogy minél többet gondolkozik az ember, annál boldogtalanabb. Ez csak azokra vonatkoztatva igaz, akik tévesen gondolkoznak.
- Zúzzátok szét a gyalázatost! (az egyházról)
- Ha nem volna Isten, fel kellene találni.
- Vallás dolgában mindig a lelkesedés kezdi meg az építést, de az ügyeskedés fejezi be.
- Az emberek aszerint ragaszkodnak hitükhöz, amint megszenvednek érte.
- Egyszer megkérdezték Voltaire-től, megbékélt-e Istennel. „Köszönni köszönünk egymásnak” – válaszolta a filozófus –, „de nem beszélünk egymással”.
- A teológia a vallásokban az, ami a méreg az élelmiszerekben.
- A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől.
Idézetek verseiből
[szerkesztés]A világi ember
Felőlem mind sirathatják a balgák
a mult időket, az arany korát,
Saturnus s Rhea földi birodalmát,
ősszüleinknek paradicsomát.
Én a természetnek elégedetten
adok hálát, hogy e korban születtem.
Mit ócsárl nálunk sok bús lázadó,
profán korunk erkölcsömnek való.
Szeretem fényét, sőt a puhaságát,
örömeit, miket müvészi báj ád,
tisztaságát, ízlését, csínjait,
s minden fiát, ki így gondolkozik.
(Fordította: Jékely Zoltán)
Impromtu
Kell gondolkozni; ha nincs gondolat,
bár lelke van, az ember léte aljas;
kell szeretni, célt, értelmet ez ad:
az emberélet enélkül siralmas.
(Fordította: Jékely Zoltán)
Neki tulajdonított, nem tőle származó idézetek
[szerkesztés]- Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.
- A mondás Evelyn Beatrice Halltól származik, aki a Voltaire-ről szóló könyvében idézet formában ezzel a mondattal foglalta össze az „Esszé a toleranciáról” című mű hozzáállását, melyben Voltaire azt írja: „Gondolj magadra, és hagyd meg másoknak is a jogot, hogy ugyanígy tegyenek.”
Források
[szerkesztés]- Idézetek és neki tulajdonított mondások
- Gábor György: Gondolatok könyve:' (Magvető Kiadó, Budapest, 1959, ISBN 963-14-1799-9)
- Jékely Zoltán: Keresztút – Válogatott műfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.