oszlik

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈoslik]

Ige

oszlik

1. Egy egész átváltozik és két vagy több rész jön létre belőle.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn osa.

Fordítások

• német: teilen (sich)

Származékok

• (igekötős alakok): | eloszlik | feloszlik | kettéoszlik | megoszlik | szétoszlik |