Világbank

Fájl:World Bank Logo.png

A Világbank (World Bank) Washingtonban székelő pénzügyi intézmény, amelyet 1945. december 27-én, a Bretton Woods-i egyezmények aláírása után alapítottak. A Világbank elnevezést a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), valamint a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) jelölésére használják.

A Világbank-csoport (World Bank Group) további három intézményt számlál: Nemzetközi Pénzügyi Társaságot (IFC), a Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökséget (Miga) és a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központját (ICSID). Fő céljai közt szerepel a szegénység mértékének csökkentése, illetve hitelek biztosítása a fejlődő országok számára.

Intézményei

• Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD)
• Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation - IFC)

1956-ban jött létre. Beruházási programokat készít elő, illetve pénzügyi tervének kidolgozásában vesz részt. Gyártási ismereteket ad át. Tanácsadói tevékenységet folytat. Támogatja a vegyesvállalatok létesítését. Csak jövedelmező vállalkozásokat finanszíroz.

• Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association - IDA)

1960-ban kezdte meg működését. A legrászorultabb fejlődő és átalakuló országoknak kölcsönöz.

• Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes - ICSID)
• Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (Multilateral Investment Guarantee Agency - MIGA)

1988-ban kezdte működését. Értékpapír jellegű kölcsönökre, közvetlen beruházásokra is kiterjednek. Új beruházások mellett a meglévőek bővítésére is nyújt biztosítást.

A „Világbank” megjelölésre az IBRD-re és az IDA-ra együttesen utal. Ezen szervezetek közös egymással összefüggő célkitűzése, hogy hitelezési, konzultációs, valamint tőkeáramlást elősegítő tevékenységén keresztül elősegítsék a kevésbé fejlett gazdasági országokban a növekedést.

Tevékenysége az 1990-es években

Világbank ellen tiltakozó Jakartában

• 1991: A Világbank nem támogatta a mexikói San Juan Tetelcingo-gát megépítését, mivel a nemzeti kormány a lakossági tiltakozások nyomására visszavonta a projektet. Az építkezés 28.000 bennszülött áttelepítésével és egy jelentős, Kr. e. 1400-ból származó régészeti lelőhely elárasztásával járt volna.
• 1991: A Világbank – a nyilvános tiltakozások ellenére – megkezdi a hitelfolyósítást Thaiföldnek a Pak Mun-gáthoz, amely gyengíti a Mekong folyó ökológiai rendszerét. Az ellenállás a mai napig is tart; a helybéli érintettek kártérítést és a károk helyreállítását követelik a Világbanktól.
• 1993: A Világbank Belső Értékelése a projektek 37%-át saját pénzügyi követelményszintjéhez mérten elégtelennek ítéli. Más belső jelentések bevallják, hogy több, mint 2 millió embert kellett erőszakkal áttelepíteni, csak hogy a Világbank finanszírozta projekteket végre tudják hajtani.
• 1993: Kína 3,17 milliárd dollárnyi kölcsönnel egy év alatt a Világbank egyik legnagyobb hitelfelvevőjévé válik, míg továbbra is sárba tiporják az emberi jogokat.
• 1994: A Világbank jóváhagy egy 44 millió dolláros kölcsönt Fehéroroszországnak a faexport támogatására, bár a kormány környezetvédelmi stratégiájának megalkotása 1997-ig nem várható. A fehérorosz erdők kb. 20%-a a csernobili robbanás után kiterjedt atomfelhő által szennyezett területen található, így a radioaktív fűrészpor veszélyeztetheti a munkások egészségét.

A Világbank alapszabálya IV. cikkelyének 10.§.-a kimondja: „A Világbank és tisztviselői nem avatkoznak bele egyetlen tagország politikai ügyeibe sem; döntéseikben nem befolyásolja őket a tag vagy tagok politikai természete. Döntéseiket kizárólag gazdasági szempontok alapján hozzák meg, és e megfontolásokat részrehajlás nélkül mérlegelni fogják annak érdekében, hogy az I. cikkelyben megfogalmazott (a bank által kidolgozott) célokat elérjék.”

A Világbank nem volt hajlandó kölcsönt nyújtani a II. világháború után Franciaországnak mindaddig, amíg a kormánynak kommunista tagjai is voltak. Egy nappal azután viszont, hogy a kommunista miniszterek 1947 májusában kiléptek a kormányból, Franciaország megkapta a kölcsönt, melyet addig hiába kért.

AZ UNDP által közzétett Jelentés az emberiség fejlődéséről a világban (World Report on Human Development, 1994-es kiadás) szerzője szerint: "De a retorikához képest a valóság egészen más arcát mutatja, amint azt a demokratikus és az autoriter rezsimeknek nyújtott egy főre jutó támogatás összege igazolja. Tény, hogy az 1980-as években az Egyesült Államok perverz viszonyba állította az egyes államoknak adott segélyt és az emberi jogok helyzetét. Szemmel láthatólag a többi adományozót sem zavarták etikai megfontolások. Észrevehető, hogy előnyben részesítik a hadi törvényeket alkalmazó rezsimeket, s ezzel csöndben elismerik, hogy szerintük az ilyen rendszerek biztosítják a politikai stabilitást, és javítják a gazdasági irányítást. Miután Banglades és a Fülöp-szigetek visszatért a polgári törvénykezéshez, a Világbank által nyújtott segélyekből kisebb arányban részesültek."

A Világbank elnökei

Időszak	Név	Megjegyzés
1946. június–1946 december	Eugene Meyer
1947. március–1949 június	John J. McCloy
1949–1963	Eugene R. Black
1963. január – 1968. március	George D. Woods
1968. április–1981 június	Robert S. McNamara
1981. július–1986 június	Alden W. Clausen
1986. július–1991 augusztus	Barber B. Conable
1991. szeptember–1995 május	Lewis T. Preston
1995. május–2005 június	James D. Wolfensohn
2005. június- 2007 június	Paul Wolfowitz
2007 július- 2012 április	Robert Zoellick
2012 áprilisa óta	Jim Yong Kim

További információk

• A Világbank hivatalos honlapja (angolul)
• A Világbank-csoport honlapja (angolul)
• Világbank a Magyar ENSZ Társaság honlapján