Murvica (Bol)
| Murvica | |
 | |
| Murvica látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Bol |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21420 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 15′ 55″, k. h. 16° 35′ 25″43.265278°N 16.590278°EKoordináták: é. sz. 43° 15′ 55″, k. h. 16° 35′ 25″43.265278°N 16.590278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murvica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Murvica falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brač szigetén. Közigazgatásilag Bolhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 29 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 13, közúton 49 km-re délkeletre, a sumartini kompkikötőtől légvonalban 22, közúton 30 km-re nyugatra, a Brač-sziget déli partján, a Vidova Gora déli lábánál fekszik. Községközpontjától 5 km-re található. A település régebbi részei nagyrészt már romos házakkal a parttól mintegy száz méterre a Vidova Gora lejtőin fekszenek, míg néhány újabban épült ház a part közelében áll. A település nyugati oldalán található a Dračeva-öböl a kikötőjével.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Bol területe már az ókorban is lakott volt. Erre utalnak az itt talált római pénzek és a Bol felé vezető út mellett talált római sírok.
Az első írásos emlék erről a területről egy brači nemes adományleveléből, 1286-ból származik. Földrajzi nvei között az elsők között említik a Murvicától nyugatra fekvő Košćun nevű hegyet, melynek neve valószínűleg a latin „castrum” (vár) főnévből származik. Ezt megerősíti, hogy a hegy másik neve "Gradac" (váracska) volt, melyről a két alatta fekvő öböl a Veli és a Mali Zagradac nevet kapta. Magának Murvica településnek a neve az eperfa horvát „murva” nevéből származik.
A velencei-török háborúk idején a Poljica elleni török támadások miatt számos pap és szerzetes menekült ide. 1416 és 1512 között több kolostor is épült ekkor a szigeten, ezek egyikét Dračeva luka felett építették. A szerzetesek kezdetben a Murvica feletti Drakonija-barlangban laktak. A környéken nagy területeket birtokoltak, melyeket részben hagyatéki úton szerzetek, részben pedig vásároltak. Ezeket brači földművesek, főként nerežišćaiak művelték meg a számukra. 1512-ben felépítették a Dračeva luka feletti kolostorukat. Murvica a kolostor szolgálófalujaként fejlődött.
A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. Lakói szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel és méhészettel foglalkoztak. 1841-ben 16 család élt itt 86 lakossal. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 21 állandó lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 149 | 165 | 194 | 207 | 0 | 141 | 109 | 117 | 115 | 80 | 37 | 29 | 14 | 21 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Bolhoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település felett 349 méteres magasságban található a Drakonija-barlang,[4] melyet Zmajeva-spiljának, azaz Sárkány-barlangnak is neveznek. A nevet az itt lakó szerzetesek adták egy titokzatos, sárkányt ábrázoló domborműről, melyet itt találtak. A barlang 20 méter hosszú és négy részre oszlik. A sárkányt a 15. században egy ismeretlen szerzetes faraghatta a barlang falába. Az itt lakó szerzetesek építették a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnájukat is. A sárkány ábrázolás mellett találtak itt bevésve holdat, a keleti oldalon a kápolna felett pedig embert és fészkükben ülő madarakat is, melyek a pogány szláv mitológia jellegzetes elemei. Ezek alapján néhányan azt feltételezték, hogy ezen ábrázolások sokkal régebbiek, mint ahogyan azt eredetileg gondolták. A barlang egykor nyitva volt a látogatók előtt is, akik azonban károkat okoztak benne, így ma már zárva van. Csak szervezett csoportok előzetes bejelentés alapján vezetővel látogathatják. A falutól a barlangig fél órás gyalogút vezet. A barlangtól nagyszerű kilátás nyílik a szomszédos Hvar-szigetre.
- A környéken több kolostor romja is található. A Zmajeva-barlangtól nyugatra az 1497-ben alapított Silvio, tőle délkeletre a Stipanić apácakolostor,[5] Murvicától nyugatra pedig a Dutić és a Dračeva luka kolostor romja található. A szerzetesek egészen a II. világháborúig kitartottak ezeken a helyeken, ekkor azonban a két utolsó remete is elköltözött a biztonságosabb Supetarra. Dračeva luka kolostor épületei 1952-ben tűzvészben égtek le.
- A dračeva lukai templom[6] a 16. században épült. Boltozatát a barlang szikláiból faragták. Homlokzatán rozetta, felül pedig a jellegzetes dalmát harangtorony található. Felette az 1512-ben épített kolostor romjai találhatók.
- A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt temploma 1898-ban épült, miután 1893-ban az addigi plébániatemplom mely a temetőben állt leégett. Felszentelését 1912. november 13-án végezte Vinko Pulišić püspök. 1989-ben megújították. A délszláv háború idején 1991 szeptemberében és októberében a szerb csapatok részéről többször is gránáttalálat érte. Ennek következtében súlyosan megsérült az északi fal,a homlokzat és a harangtorony, belülről pedig teljesen kiégett. Megsemmisült a teljes berendezés és a két harang is. 1998-ban bővítve építették újjá, mely után Ivan Prenda érsek szentelte fel újra. A szembemiséző oltár mögött új faintarziás poliptichont helyeztek el, mely Szűz Máriát, boldog Alojzije Stepinacot, szent Leopold Mandićot, Szent Péter és Pál apostolokat ábrázolja.
- A temetőben áll a régi Sarlós Boldogasszony plébániatemplom. Építési ideje nem ismert de tudható, hogy a 17. század végén lerombolták. 1868-ban újjáépítették. Titulusa háromszor is változott. 1754-ben a Havas Boldogasszony, a 18. század végén a Rózsafüzér királynője, a 19. században pedig a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1893-ban leégett és nem építették újjá, csak a romokat fedték le. A délszláv háború során további károk érték. 1994 és 1995 között teljesen újjáépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4784.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4999.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5139.
Források
[szerkesztés]- Murvica weboldala (horvátul)
- Bol község hivatalos oldala (horvátul)
- Brač sziget információs portálja (horvátul)
- Bol turisztikai fejlesztési stratégiája (horvátul)
- Murvica története és nevezetességei (angolul)
További információk
[szerkesztés]- Prostorni plan uređenja općine Bol – Bol község rendezési terve.
- Bol község információs oldala (horvátul)
- Bol Tourist info
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Murvica (Bol) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
