Svib
| Svib | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Cista Provo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21256 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 323 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 595 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 30′, k. h. 16° 57′43.500000°N 16.950000°EKoordináták: é. sz. 43° 30′, k. h. 16° 57′43.500000°N 16.950000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Svib falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Cista Provóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 42, közúton 59 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északra, a dalmáciai Zagora szívében, Imotska krajina nyugati részén, Cista Provo és Aržano között fekszik. A település magja egy kis mező körül, néhány településrésze pedig a környező fennsíkon található.
Története
[szerkesztés]A térség már az ókorban lakott volt. Egy illír vár és egy történelem előtti halomsír is volt itt, mely azonban mára már egy útépítés következtében megsemmisült. A horvátok a 7. században települtek be erre a vidékre. Területe a középkorban a radobiljai plébánia része volt, melyhez a 19. század első feléig tartozott. A plébánia központja Katunin volt. A középkorban lakossága nem volt jelentős és főként állattartással foglalkozott. A török a 16. század elején foglalta el területét. A török uralomnak az 1718-ban megkötött pozsareváci béke vetett véget, ezután a térség visszakerült a Velencei Köztársaság uralma alá. Területére Hercegovinából érkeztek új lakosok, akik a mai lakosság elődei. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1849-ben a radobiljai plébániától érseki rendelettel az aržanói plébániához csatolták, ahová egészen 1918-ig tartozott. 1857-ben 498, 1910-ben 747 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 430 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 498 | 533 | 510 | 534 | 650 | 747 | 794 | 772 | 886 | 912 | 916 | 998 | 837 | 907 | 641 | 430 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt régi plébániatemploma[4] 1747-ben épült. 1832-ben bővítették. Magasságát egy méterrel megemelték és apszist építettek hozzá. A templom előtt kőből épített oltár áll, mely a szabadtéri misék céljára szolgál. A homlokzat közepén hatágú rozetta látható, felette magasodik a harangtorony, amelyet három harang számára építettek. A templom két oltára braci kőből készült. A főoltáron Szent Antal régi szobra, a mellékoltáron a Szűzanya szobra látható.
- Az új Nagyboldogasszony plébániatemplom 1974-ben épült Đena Hamzić tervei szerint. Az épület centrális alaprajzú, a homlokzat teljes hosszában fedett előcsarnokkal. Ennek a végében emelkedik az 1995-ben épített lapos tetejű karcsú harangtorony, tetején kereszttel. Felszentelését 1995. december 31-én végezte Ante Jurić érsek. Szűz Mária bronz szobra Stipe Sikirica munkája. A Mária mennybevételét ábrázoló festett üvegablak Frane Par munkája. A templomot betonból épített fal övezi.
- Svibtől délre, a Cista Provo-Svib úttól 150 méterre, a Gradina-hegy tetején, meghatározó stratégiai helyen egy őskori erődített település maradványa található. A hely fekvése lehetővé tette a környező utak, kisebb karsztvölgyek és kutak ellenőrzését. A hegy fennsíkja szabálytalan ellipszis alaprajzú, melynek hossztengelye nyugat-keleti irányban van és körülbelül 5000 m2 területet foglal el. Minden oldalról kettős sánc védi. A fennmaradt külső sánc szélessége körülbelül 3-4 m, magassága körülbelül 1-2 m. A belső sánc szélessége 10-15 m, míg a magassága körülbelül 3-5 m. A fennsík felső része sziklás, míg külső része lapos és bokrokkal van benőve. Bár régészeti kutatást nem végeztek, a felszínén talált leletek ismeretében a bronz- és a vaskorra datálható. A hegytől északra két őskori halom is található.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3690.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6945.
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Cista Provo község hivatalos oldala (horvátul)
- Cista Velika település weboldala (horvátul)
