„Hegy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.222.132 (vita) szerkesztéséről XXLVenom999 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
{{egyért2|geológiai képződményről|Hegy (Szlovákia)}} |
{{egyért2|geológiai képződményről|Hegy (Szlovákia)}} |
||
A ''' |
A '''has''' a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a '''hegycsúcs'''. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.) |
||
Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), [[domb]]ról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve [[halom]]. |
Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), [[domb]]ról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve [[halom]]. |
A lap 2019. január 21., 15:02-kori változata
A has a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.)
Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom.
Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.)
- A Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága például 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.
A hegy hegység, hegylánc része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket.
Csúcsok
A földrészek legmagasabb hegyei
A hegyek magassága kontintensenként igencsak eltérő. Ausztráliában például sok millió éve nem képződtek új hegyek, és a felszínét erősen lepusztította az erózió, az Alpok vagy a Himalája azonban csak „nemrég” gyűrődött fel (a Himalája kiemelkedése máig sem ért véget).
A legmagasabb hegyek kontinensenként (Palmer, 1998):
Földrész | Hegység | Magassága | Ország |
---|---|---|---|
Ausztrália | Mount Kosciuszko | 2229 m | Ausztrália, Új-Dél-Wales |
Ázsia | Mount Everest | 8846 m | Nepál/Tibet |
Afrika | Kilimandzsáró (Kibo) | 5895 m | Kenya |
Dél-Amerika | Aconcagua | 6959 m | Argentína |
Észak-Amerika | Denali | 6194 m | USA, Alaszka |
Antarktisz | Vinson Massif | 4897 m | Antarktisz |
Európa | Elbrusz[1] | 5624 m | Oroszország |
Az a csúcs, amely a legmesszebb van a Föld magjától, az ecuadori Chimborazo. 6267 m-es magasságával nem csak az Andok egyik legmagasabb csúcsa, hanem, mivel a Chimborazo nagyon közel van az Egyenlítőhöz és a Föld az Egyenlítőnél jobban kidudorodik, így 2150 m-rel távolabb van a Föld középpontjától, mint a Mount Everest. A csúcs, amely a legmesszebb emelkedik ki az alapjától, Hawaiiban található (Mauna Kea), amelynek csúcsa a Csendes-óceán aljzatától több mint 9000 m-re található.
Bár ma a Mount Everest a Föld legmagasabb hegye, sokkal magasabb hegységek is voltak korábban bolygónkon. A prekambrium időszakban a Kanadai pajzs egy óriási, 12 000 m-t is elérő hegységet hordozott magán – ez mára puszta dombsággá erodálódott.
A ma ismert legmagasabb hegy a Naprendszerben a Mars bolygón található Olympus Mons.
Jegyzetek
- ↑ Elbrusz: mászás Európa tetejére (5642 m) (Hozzáférés: 2017. november 23.)
Lásd még
Források
- Palmer, 1998: John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963 8475 28 5
- Vázlatok - Közép-Európa természeti képe