„McDonald’s” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Wikipédia |
|||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2005 májusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2005 májusából}} |
||
A [[hamburger]] igen népszerű étellé vált az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban a [[nagy gazdasági világválság]] idején olcsóságának köszönhetően. [[Richard McDonald]] és [[Maurice McDonald]] testvérpár [[1937]]-ben kezdett [[hot dog]]ok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy [[1940]]-ben a kaliforniai San Bernardino-ban McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált és a testvérpárhoz csatlakozó, a franchise hálózat kiépítésében meghatározó szerepet játszó, későbbi cégvezető Ray Kroc [[Chicago]] egyik külvárosában Des Plainesben megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét [[1955]]. [[április 15.|április 15-én]].<ref>Hahner Péter: ''Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod'', Animus Kiadó, 2011, {{ISBN|978-963-324-029-8}}, 356. old.</ref> |
A [[hamburger]] igen népszerű étellé vált az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban a [[nagy gazdasági világválság]] idején olcsóságának köszönhetően. [[Richard McDonald|Richard]] és [[Maurice McDonald]] testvérpár [[1937]]-ben kezdett [[hot dog]]ok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy [[1940]]-ben a kaliforniai San Bernardino-ban McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált és a testvérpárhoz csatlakozó, a franchise hálózat kiépítésében meghatározó szerepet játszó, későbbi cégvezető Ray Kroc [[Chicago]] egyik külvárosában Des Plainesben megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét [[1955]]. [[április 15.|április 15-én]].<ref>Hahner Péter: ''Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod'', Animus Kiadó, 2011, {{ISBN|978-963-324-029-8}}, 356. old.</ref> |
||
A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.<ref>[http://www.ebroker.hu/pls/ebrk/new_cikkek_html_p.startup?p_cikk_id=246665118 Kivonul Izlandról]</ref> Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem. |
A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.<ref>[http://www.ebroker.hu/pls/ebrk/new_cikkek_html_p.startup?p_cikk_id=246665118 Kivonul Izlandról]</ref> Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem. |
||
A lap 2020. április 14., 20:27-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| McDonald’s | |
 | |
.jpg) | |
| Típus | nyílt részvénytársaság – NYSE: MCD |
| Alapítva | 1940. május 15., San Bernardino (Kalifornia, USA) |
| Névadó | Richard és Maurice McDonald |
| Székhely | Oak Brook, (Illinois, USA) |
| Vezetők | Ray Kroc alapító, Jim Skinner vezérigazgató Ralph Alvarez elnök és ügyvezető igazgató |
| Alapító | |
| Iparág | éttermek |
| Tulajdonos | |
| Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Termékek | gyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok, saláták, desszertek, shake-ek, reggelik) |
| Árbevétel |  21 076 milliárd USD (2019) |
| Alkalmazottak száma | 210 000 (2019)[2] |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde |
|
 McDonald’s
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″ | |
| A McDonald’s weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald’s témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (például üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Története
A hamburger igen népszerű étellé vált az Amerikai Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején olcsóságának köszönhetően. Richard és Maurice McDonald testvérpár 1937-ben kezdett hot dogok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy 1940-ben a kaliforniai San Bernardino-ban McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált és a testvérpárhoz csatlakozó, a franchise hálózat kiépítésében meghatározó szerepet játszó, későbbi cégvezető Ray Kroc Chicago egyik külvárosában Des Plainesben megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét 1955. április 15-én.[3]
A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.[4] Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem.
A cég védjegyei
A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:
Néhány adat
- Éttermek száma: 38 695 (2019-ben)[5]
- Vevők/nap: 69 000 000 (2020) [6]
- Vevők/nap/étkezde: 1 783
- Alkalmazottak száma: 1 700 000 (2005)
- Magyarországon 89 étterem található (2020-ban)
A cég a Coca Cola-val van szerződésben, ezért üdítőital terén 1955 óta csak Coke termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi üdítőitalok is elérhetőek.[7]
A McDonald’s Magyarországon
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú bisztróláncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Legelső étterme még a Kádár-rendszerben, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régiposta utcában;[8] háttérüzemét Bábolnán állították fel. A nyitáskor, melyet hatalmas várakozás előzött meg, 15-féle termékből lehetett választani; legdrágább étel a 43,– Ft-ért árusított Big Mac volt.[8] A rendszerváltásig ez volt az egyetlen éttermük; 14 órás nyitvatartása alatt óriási forgalmat bonyolított le: percenként több mint tízen jutottak hozzá a cég által kínált kívánatos ételekhez, italokhoz, desszertekhez.[8]
A bisztrólánc legegyedibb (sokak szerint legszebb) éttermét a Nyugati pályaudvar mellett alakították ki, az egykori vasúti étkezde patinás épületében, az ország második gyorséttermeként, 1990-ben. Ekkor készült el az első vidéki egységük is, Győr városában.[8]
A McDonald’s szintén elsőként vezette be a drive-in szolgáltatást: a gépkocsiban ülő vásárlónak nem kell kiszállnia ahhoz, hogy megkapja az ételt, mert a megrendelés, fizetés és kiszolgálás az étterem melletti, speciálisan kialakított autóbehajtóra nyíló konyhai ablaksoron át történik (ma már részben telecom-rendszerrel). Az első ilyen McDrive-éttermet nálunk ugyancsak 1990-ben adták át, Óbudán.[8]
A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított.
Az étteremlánc később McCafé nevű kávézóval bővült, amelyből 37 nyílt az országban.[9]
Az 50. hazai McDonald’s átadására 1996-ban került sor, a 100. pedig Győrben, 2009. augusztus 28-án nyílt meg, a város 3. gyorséttermeként.[10] A cég azonban jelenleg (2020) csak 89 éttermet üzemeltet (közel felét a fővárosban).[8]
A Balatonnál az első éttermüket 1994-ben adták át, Siófokon. Ez volt az első olyan egység, amely kisvárosban nyílt meg. Egy ideig Balatonalmádiban is működött McDonald's, a nyári idényben, ez azonban bezárt. Helyette Keszthelyen, majd 2015-ben Balatonlellén nyílt éttermük.
A cég rendszeresen felülvizsgálja éttermeit, és amelyik a kimutatás szerint veszteséges, azt bezárják. Ezért zárt be a balatonalmádi egység, majd 2014-ben négy budapesti egységük, 2015-ben pedig még egy fővárosi mellett további három vidéki: Budakeszin, Pécsett és Békéscsabán. Utóbbi bezárásával (2015. augusztus 24.) megint van olyan megye és megyeszékhely, ahol nincsenek jelen. Ugyanakkor a turisztikailag frekventált helyeken és nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban újabb egységeket nyitnak – példa erre a Pécsi Árkádban (2014), majd Balatonlellén és 2018 júniusában Gyöngyösön megnyitott egy-egy új étterem. Néhány turisztikailag kiemelt, kisebb városban a helyi önkormányzattal összefonódott vendéglátóipari érdekeltségek akadályozzák hosszú évek óta, hogy McDonald's nyíljon.[forrás?]
Az étteremlánc hazai egységeiben dolgozók jelenlegi összlétszámát 3600 főre becsülik.
A hazai elnevezés
A büfélánc elnevezése a köznyelvben a kezdeti mekdonáldsz, megdonác után egyszerűen meki-re rövidült; ez ma már nem csak az éttermet, hanem az ott kapható teljes ételkínálatot jelöli. („Eszünk egy mekit?”)
Noha nem ez a cég találta ki sem a hamburgert, sem a gyorséttermet, neve mégis szinte egybeforrt ezekkel. Hamburgert Magyarországon a 70-es évek óta lehet kapni – a Meki előtti időkben már voltak kitűnő hamburgert árusító állóbüfék, ahogy a Bábolna mirelit hamburgerzsömléje és húspogácsája is régóta ott volt minden nagyobb élelmiszeráruház kínálatában.
Éttermek Magyarországon
|
Nyugat Dunántúl : |
Közép-Dunántúl : |
Dél-Dunántúl : |
Közép-Magyarország : |
Észak-Magyarország : |
Észak-Alföld :
|
Dél-Alföld : |
Épülő éttermek Magyarországon
Tervezett éttermek Magyarországon
- Budapest
- Hegyeshalom
- Békéscsaba
Kritikák
- Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per, 1994–1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
- Filmet készítettek Super size me címmel a McDonald’s-i üzletpolitika káros következményeinek demonstrálására.[11]
Jegyzetek
- ↑ a b c http://d18rn0p25nwr6d.cloudfront.net/CIK-0000063908/1b6a8bd6-b1ee-4158-9d93-98575dbf1296.pdf
- ↑ Hoover Fact Sheet
- ↑ Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 978-963-324-029-8, 356. old.
- ↑ Kivonul Izlandról
- ↑ https://www.statista.com/statistics/219454/mcdonalds-restaurants-worldwide/
- ↑ https://www.thoughtco.com/number-of-mcdonalds-restaurants-worldwide-1435174
- ↑ Some McDonald’s now carry Pepsi drinks, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ a b c d e f 1988: megnyit az első magyar McDonald’s (Index, Tegnapi újság)
- ↑ Egyre erősebb a McDonald’s kávéja - McDonalds.hu
- ↑ Archivált másolat. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 12.)
- ↑ SuperSizeMe.com
További információk
- Hivatalos honlap magyarul
- Hivatalos honlap angolul
- Big Mac és Hot Spots
- McDonald’s Official Collector
- Jön a nagyon színes McDonald's-csomagolás
- A McDonald’s története – Miből lett a „cserebogár”. mibol-mive.blog.hu. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 6.)