„McDonald’s” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: Kézi visszaállítás
66. sor: 66. sor:
* Fry Girls
* Fry Girls
[[Fájl:McDonald's Nyugati from outside, Budapest, Hungary.JPG|thumb|350px|A Nyugati pályaudvarnál lévő egység]]
[[Fájl:McDonald's Nyugati from outside, Budapest, Hungary.JPG|thumb|350px|A Nyugati pályaudvarnál lévő egység]]

== Éttermek Magyarországon ==

{|
|valign="top"|
''Nyugat Dunántúl'' :
* '''[[Győr]]''' *3
* [[Keszthely]]
* [[Mosonmagyaróvár]] *3
* '''[[Sopron]]'''
* '''[[Szombathely]]'''
* '''[[Zalaegerszeg]]'''
|valign="top"|
''Közép-Dunántúl'' :
* [[Ács]]
* '''[[Dunaújváros]]'''
* [[Pápa]]
* '''[[Székesfehérvár]]''' *3
* '''[[Tatabánya]]'''
* [[Vértesszőlős]]
* '''[[Veszprém]]'''
|valign="top"|
''Dél-Dunántúl'' :
* [[Balatonlelle]]
* '''[[Kaposvár]]''' *2
* '''[[Pécs]]''' *3
* [[Siófok]]
* '''[[Szekszárd]]'''
|valign="top"|
''Közép-Magyarország'' :
* [[Budakalász]]
* [[Budaörs]] *2
* '''[[Budapest]]''' *40
* [[Dunakeszi]]
* '''[[Érd]]'''
* [[Gödöllő]]
* [[Szigetszentmiklós]]
* [[Törökbálint]]
* [[Vecsés]]
|valign="top"|
''Észak-Magyarország'' :
* '''[[Eger]]'''
* [[Gyöngyös]]
* '''[[Miskolc]]''' *3
* [[Ózd]]
* '''[[Salgótarján]]'''
|valign="top"|
''Észak-Alföld'' :
* '''[[Debrecen]]''' *4
* [[Kisvárda]]
* '''[[Nyíregyháza]]''' *2
* '''[[Szolnok]]'''
|valign="top"|
''Dél-Alföld'' :
* '''[[Békéscsaba]]'''
* '''[[Kecskemét]]''' *2
* '''[[Szeged]]''' *2
|}

== Épülő éttermek ==

* '''[[Eger]]''' DRIVE
* '''[[Kecskemét]]''' DRIVE
* '''[[Pécs]]''' DRIVE
* '''[[Szombathely]]''' DRIVE
* [[Velence]] DRIVE
* '''[[Zalaegerszeg]]''' DRIVE

== Tervezett éttermek ==

* [[Baja]] DRIVE
* [[Esztergom]] DRIVE
* [[Debrecen]] DRIVE


== Statisztika ==
== Statisztika ==

A lap 2021. december 21., 12:17-kori változata

McDonald’s
Típusnyílt részvénytársaság – NYSE: MCD
Alapítva1940. május 15., San Bernardino (Kalifornia, USA)
NévadóRichard és Maurice McDonald
SzékhelyOak Brook, (Illinois, USA)
VezetőkRay Kroc alapító,
Jim Skinner vezérigazgató
Ralph Alvarez elnök és ügyvezető igazgató
Alapító
Iparágéttermek
Tulajdonos
  • The Vanguard Group (0,0859)[1]
  • BlackRock (0,065)[1]
  • State Street Corporation (0,051)[1]
Formanyilvánosan működő részvénytársaság
Termékekgyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok, saláták, desszertek, shake-ek, reggelik)
ÁrbevételNövekedés 21 076 milliárd USD (2019)
Alkalmazottak száma210 000 (2019)[2]
Leányvállalatai
  • McDonald's Canada
  • McDonald's Philippines
  • McDonald's France
  • McDonald's in Russia
Tőzsde
McDonald’s (Egyesült Államok)
McDonald’s
McDonald’s
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″
A McDonald’s weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald’s témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
McDonald’s éttermek a világ országaiban

A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (például üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

Története

A hamburger igen népszerű étellé vált az Amerikai Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején olcsóságának köszönhetően. Richard és Maurice McDonald testvérpár 1937-ben kezdett hot dogok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy 1940-ben a kaliforniai San Bernardino-ban McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált és a testvérpárhoz csatlakozó, a franchise hálózat kiépítésében meghatározó szerepet játszó, későbbi cégvezető Ray Kroc Chicago egyik külvárosában Des Plainesben megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét 1955. április 15-én.[3]

A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.[4] Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem.


A cég a Coca Cola-val van szerződésben, ezért üdítőital terén 1955 óta csak Coke termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi üdítőitalok is elérhetőek.[5]

A McDonald’s Magyarországon

A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú bisztróláncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Legelső étterme még a Kádár-rendszerben, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régi posta utcában;[6] háttérüzemét Bábolnán állították fel. A nyitáskor, melyet hatalmas várakozás előzött meg, 15-féle termékből lehetett választani; legdrágább étel a 43 Ft-ért árusított Big Mac volt.[6] A rendszerváltásig ez volt az egyetlen éttermük; 14 órás nyitvatartása alatt óriási forgalmat bonyolított le: percenként több mint tízen jutottak hozzá a cég által kínált ételekhez, italokhoz, desszertekhez.[6]

A bisztrólánc legegyedibb (sokak szerint legszebb) éttermét a Nyugati pályaudvar mellett alakították ki, az egykori vasúti étkezde patinás épületében, az ország második gyorséttermeként, 1990-ben. Ekkor készült el az első vidéki egységük is, Győr városában.[6]

A McDonald’s szintén elsőként vezette be a drive-in-szolgáltatást: a gépkocsiban ülő vásárlónak nem kell kiszállnia ahhoz, hogy megkapja az ételt, mert a megrendelés, fizetés és kiszolgálás az étterem melletti, speciálisan kialakított autóbehajtóra nyíló konyhai ablaksoron át történik (ma már részben telecom-rendszerrel). Az első ilyen McDrive-éttermet nálunk ugyancsak 1990-ben adták át, Óbudán.[6]

A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított.

Az étteremlánc később McCafé nevű kávézóval bővült, amelyből 37 nyílt az országban.[7]

Az 50. hazai McDonald’s átadására 1996-ban került sor, a 100. pedig Győrben, 2009. augusztus 28-án nyílt meg, a város harmadik gyorséttermeként.[8][9] A cég azonban jelenleg (2021) csak 94 éttermet üzemeltet (közel felét a fővárosban).[forrás?]

A Balatonnál az első éttermüket 1994-ben adták át, Siófokon. Ez volt az első olyan egység, amely kisvárosban nyílt meg. Egy ideig Balatonalmádiban is működött McDonald's, a nyári idényben, ez azonban bezárt. Helyette Keszthelyen, majd 2015-ben Balatonlellén nyílt éttermük.

A cég rendszeresen felülvizsgálja éttermeit, és amelyik a kimutatás szerint veszteséges, azt bezárják. Ezért zárt be a balatonalmádi egység, majd 2014-ben négy budapesti egységük, 2015-ben pedig még egy fővárosi mellett további három vidéki: Budakeszin, Pécsett. Ugyanakkor a turisztikailag frekventált helyeken és nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban újabb egységeket nyitnak – példa erre a Pécsi Árkádban (2014), Balatonlellén, 2018 júniusában Gyöngyösön, majd Pápán az Interspar mellett 2021-ben megnyitott egy-egy új étterem.[10]

A londoni bejegyzésű McDonald’s Europe Limited 2019. február 15-én üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a McDonald’s magyar leánycégben lévő tulajdoni érdekeltségének, a McDonald’s Magyarország Kft.-nek a Scheer Sándorra történő átruházásáról. [11]

Az átruházás utáni első új egység, egy kétsávos autós étterem, 2020. január 22-én nyílt meg Gödöllőn. Az éttermet már a legkorszerűbb külső- és belsőépítészeti tervek alapján, a „Jövő Élménye” koncepció jegyében építtette Scheer Sándor. [12]

A cég védjegyei

A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:

  • M (ábrás, ív formájú)
  • Ronald McDonald feliratú bohóc figura
  • Big Mac
  • McDrive
  • Fry Boys
  • Fry Girls
A Nyugati pályaudvarnál lévő egység

Statisztika

  • Éttermek száma: 38 695 (2019-ben)[13]
  • Vevők/nap: 69 000 000 (2020) [14]
  • Vevők/nap/étkezde: 1 783
  • Alkalmazottak száma: 1 700 000 (2005)
  • Magyarországon 96 étterem található (2021-ben)

Kritikák

  • Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per, 1994–1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
  • Filmet készítettek Super size me címmel a McDonald’s-i üzletpolitika káros következményeinek demonstrálására.[15]

Jegyzetek

További információk