„McDonald’s” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címke: Kézi visszaállítás |
|||
66. sor: | 66. sor: | ||
* Fry Girls |
* Fry Girls |
||
[[Fájl:McDonald's Nyugati from outside, Budapest, Hungary.JPG|thumb|350px|A Nyugati pályaudvarnál lévő egység]] |
[[Fájl:McDonald's Nyugati from outside, Budapest, Hungary.JPG|thumb|350px|A Nyugati pályaudvarnál lévő egység]] |
||
== Éttermek Magyarországon == |
|||
{| |
|||
|valign="top"| |
|||
''Nyugat Dunántúl'' : |
|||
* '''[[Győr]]''' *3 |
|||
* [[Keszthely]] |
|||
* [[Mosonmagyaróvár]] *3 |
|||
* '''[[Sopron]]''' |
|||
* '''[[Szombathely]]''' |
|||
* '''[[Zalaegerszeg]]''' |
|||
|valign="top"| |
|||
''Közép-Dunántúl'' : |
|||
* [[Ács]] |
|||
* '''[[Dunaújváros]]''' |
|||
* [[Pápa]] |
|||
* '''[[Székesfehérvár]]''' *3 |
|||
* '''[[Tatabánya]]''' |
|||
* [[Vértesszőlős]] |
|||
* '''[[Veszprém]]''' |
|||
|valign="top"| |
|||
''Dél-Dunántúl'' : |
|||
* [[Balatonlelle]] |
|||
* '''[[Kaposvár]]''' *2 |
|||
* '''[[Pécs]]''' *3 |
|||
* [[Siófok]] |
|||
* '''[[Szekszárd]]''' |
|||
|valign="top"| |
|||
''Közép-Magyarország'' : |
|||
* [[Budakalász]] |
|||
* [[Budaörs]] *2 |
|||
* '''[[Budapest]]''' *40 |
|||
* [[Dunakeszi]] |
|||
* '''[[Érd]]''' |
|||
* [[Gödöllő]] |
|||
* [[Szigetszentmiklós]] |
|||
* [[Törökbálint]] |
|||
* [[Vecsés]] |
|||
|valign="top"| |
|||
''Észak-Magyarország'' : |
|||
* '''[[Eger]]''' |
|||
* [[Gyöngyös]] |
|||
* '''[[Miskolc]]''' *3 |
|||
* [[Ózd]] |
|||
* '''[[Salgótarján]]''' |
|||
|valign="top"| |
|||
''Észak-Alföld'' : |
|||
* '''[[Debrecen]]''' *4 |
|||
* [[Kisvárda]] |
|||
* '''[[Nyíregyháza]]''' *2 |
|||
* '''[[Szolnok]]''' |
|||
|valign="top"| |
|||
''Dél-Alföld'' : |
|||
* '''[[Békéscsaba]]''' |
|||
* '''[[Kecskemét]]''' *2 |
|||
* '''[[Szeged]]''' *2 |
|||
|} |
|||
== Épülő éttermek == |
|||
* '''[[Eger]]''' DRIVE |
|||
* '''[[Kecskemét]]''' DRIVE |
|||
* '''[[Pécs]]''' DRIVE |
|||
* '''[[Szombathely]]''' DRIVE |
|||
* [[Velence]] DRIVE |
|||
* '''[[Zalaegerszeg]]''' DRIVE |
|||
== Tervezett éttermek == |
|||
* [[Baja]] DRIVE |
|||
* [[Esztergom]] DRIVE |
|||
* [[Debrecen]] DRIVE |
|||
== Statisztika == |
== Statisztika == |
A lap 2021. december 21., 12:17-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
McDonald’s | |
Típus | nyílt részvénytársaság – NYSE: MCD |
Alapítva | 1940. május 15., San Bernardino (Kalifornia, USA) |
Névadó | Richard és Maurice McDonald |
Székhely | Oak Brook, (Illinois, USA) |
Vezetők | Ray Kroc alapító, Jim Skinner vezérigazgató Ralph Alvarez elnök és ügyvezető igazgató |
Alapító | |
Iparág | éttermek |
Tulajdonos | |
Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
Termékek | gyorséttermi étkeztetés (hamburgerek, sült krumpli, csirkefalatok, saláták, desszertek, shake-ek, reggelik) |
Árbevétel | 21 076 milliárd USD (2019) |
Alkalmazottak száma | 210 000 (2019)[2] |
Leányvállalatai |
|
Tőzsde |
|
é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 41° 50′ 06″, ny. h. 87° 56′ 40″ | |
A McDonald’s weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz McDonald’s témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A McDonald’s Corporation a világ egyik legnagyobb gyorséttermi üzlethálózata. Az üzletek túlnyomó része nem a cég tulajdonában van, hanem franchise rendszerben működik, amelynek alapján az egyes éttermeket más vállalkozások létesítik és üzemeltetik és ezeknek a McDonald’s cég védjegyei használatára és más szolgáltatásokra (például üzletviteli know-how használatára) ad engedélyt, ellenérték fejében. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Története
A hamburger igen népszerű étellé vált az Amerikai Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején olcsóságának köszönhetően. Richard és Maurice McDonald testvérpár 1937-ben kezdett hot dogok árusításába, és olyan jól ment az üzlet, hogy 1940-ben a kaliforniai San Bernardino-ban McDonald’s nevű éttermet nyitott. Hamar felfigyeltek arra a tényre, hogy bevételeik nagyobb része a hamburgerek árusításából származik, így amellett döntöttek, hogy a továbbiakban ezt fogják árusítani. Az '50-es évek fellendülésének köszönhetően a fogyasztás egyre tömegesebbé vált és a testvérpárhoz csatlakozó, a franchise hálózat kiépítésében meghatározó szerepet játszó, későbbi cégvezető Ray Kroc Chicago egyik külvárosában Des Plainesben megnyitotta McDonald’s nevű gyorséttermét 1955. április 15-én.[3]
A cég 2009. október 27-én bejelentette, hogy kivonul Izlandról. Így Izland lett Bosznia-Hercegovina és Albánia után a 3. európai ország, ahol nincs jelen a cég.[4] Bosznia-Hercegovinában 2011 augusztusában nyílt meg az első étterem.
A cég a Coca Cola-val van szerződésben, ezért üdítőital terén 1955 óta csak Coke termékeket árusít. 2007 óta azonban néhány amerikai étteremben Pepsi üdítőitalok is elérhetőek.[5]
A McDonald’s Magyarországon
A külföldi érdekeltségű, amerikai típusú bisztróláncok közül elsőként a McDonald’s tört be a magyar piacra. Legelső étterme még a Kádár-rendszerben, 1988. április 29-én nyílt meg Budapesten, a belvárosi Régi posta utcában;[6] háttérüzemét Bábolnán állították fel. A nyitáskor, melyet hatalmas várakozás előzött meg, 15-féle termékből lehetett választani; legdrágább étel a 43 Ft-ért árusított Big Mac volt.[6] A rendszerváltásig ez volt az egyetlen éttermük; 14 órás nyitvatartása alatt óriási forgalmat bonyolított le: percenként több mint tízen jutottak hozzá a cég által kínált ételekhez, italokhoz, desszertekhez.[6]
A bisztrólánc legegyedibb (sokak szerint legszebb) éttermét a Nyugati pályaudvar mellett alakították ki, az egykori vasúti étkezde patinás épületében, az ország második gyorséttermeként, 1990-ben. Ekkor készült el az első vidéki egységük is, Győr városában.[6]
A McDonald’s szintén elsőként vezette be a drive-in-szolgáltatást: a gépkocsiban ülő vásárlónak nem kell kiszállnia ahhoz, hogy megkapja az ételt, mert a megrendelés, fizetés és kiszolgálás az étterem melletti, speciálisan kialakított autóbehajtóra nyíló konyhai ablaksoron át történik (ma már részben telecom-rendszerrel). Az első ilyen McDrive-éttermet nálunk ugyancsak 1990-ben adták át, Óbudán.[6]
A kültéri gyermekjátszótér bevezetése hasonlóképpen újdonságnak számított.
Az étteremlánc később McCafé nevű kávézóval bővült, amelyből 37 nyílt az országban.[7]
Az 50. hazai McDonald’s átadására 1996-ban került sor, a 100. pedig Győrben, 2009. augusztus 28-án nyílt meg, a város harmadik gyorséttermeként.[8][9] A cég azonban jelenleg (2021) csak 94 éttermet üzemeltet (közel felét a fővárosban).[forrás?]
A Balatonnál az első éttermüket 1994-ben adták át, Siófokon. Ez volt az első olyan egység, amely kisvárosban nyílt meg. Egy ideig Balatonalmádiban is működött McDonald's, a nyári idényben, ez azonban bezárt. Helyette Keszthelyen, majd 2015-ben Balatonlellén nyílt éttermük.
A cég rendszeresen felülvizsgálja éttermeit, és amelyik a kimutatás szerint veszteséges, azt bezárják. Ezért zárt be a balatonalmádi egység, majd 2014-ben négy budapesti egységük, 2015-ben pedig még egy fővárosi mellett további három vidéki: Budakeszin, Pécsett. Ugyanakkor a turisztikailag frekventált helyeken és nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban újabb egységeket nyitnak – példa erre a Pécsi Árkádban (2014), Balatonlellén, 2018 júniusában Gyöngyösön, majd Pápán az Interspar mellett 2021-ben megnyitott egy-egy új étterem.[10]
A londoni bejegyzésű McDonald’s Europe Limited 2019. február 15-én üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a McDonald’s magyar leánycégben lévő tulajdoni érdekeltségének, a McDonald’s Magyarország Kft.-nek a Scheer Sándorra történő átruházásáról. [11]
Az átruházás utáni első új egység, egy kétsávos autós étterem, 2020. január 22-én nyílt meg Gödöllőn. Az éttermet már a legkorszerűbb külső- és belsőépítészeti tervek alapján, a „Jövő Élménye” koncepció jegyében építtette Scheer Sándor. [12]
A cég védjegyei
A cég számos védjeggyel rendelkezik, többek között:
Statisztika
- Éttermek száma: 38 695 (2019-ben)[13]
- Vevők/nap: 69 000 000 (2020) [14]
- Vevők/nap/étkezde: 1 783
- Alkalmazottak száma: 1 700 000 (2005)
- Magyarországon 96 étterem található (2021-ben)
Kritikák
- Nagy-Britanniában az eddigi leghosszabb polgári eljárást (ún. McLibel-per, 1994–1997) folytatták le két környezetvédelmi önkéntes ellen, érdeksértő szórólapjuk miatt. Bár nyert a gyorsétterem hálózat, több hiányosságára is rámutatott az eljárás.
- Filmet készítettek Super size me címmel a McDonald’s-i üzletpolitika káros következményeinek demonstrálására.[15]
Jegyzetek
- ↑ a b c http://d18rn0p25nwr6d.cloudfront.net/CIK-0000063908/1b6a8bd6-b1ee-4158-9d93-98575dbf1296.pdf
- ↑ Hoover Fact Sheet
- ↑ Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit avagy Amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, 2011, ISBN 978-963-324-029-8, 356. old.
- ↑ Kivonul Izlandról
- ↑ Some McDonald’s now carry Pepsi drinks, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ a b c d e 1988: megnyit az első magyar McDonald's. Index, 2008. április 29. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ Egyre erősebb a McDonald’s kávéja - McDonalds.hu
- ↑ Archivált másolat. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 12.)
- ↑ A McDonald's története. McDonald's. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ McDonald's étterem épül Pápán. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
- ↑ https://forbes.hu/uzlet/mcdonalds-scheer-sandor-tranzakcio-2019/
- ↑ http://godolloihirek.hu/cikkek/2020/01/22/els-k-zb-l/godollon-nyilt-meg-az-orszag-legujabb-mcdonald-s-etterme
- ↑ https://www.statista.com/statistics/219454/mcdonalds-restaurants-worldwide/
- ↑ https://www.thoughtco.com/number-of-mcdonalds-restaurants-worldwide-1435174
- ↑ SuperSizeMe.com
További információk
- Hivatalos honlap magyarul
- Hivatalos honlap angolul
- Big Mac és Hot Spots
- McDonald’s Official Collector
- Jön a nagyon színes McDonald's-csomagolás Archiválva 2016. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A McDonald’s története – Miből lett a „cserebogár”. mibol-mive.blog.hu. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 6.)
- Paul Aries: A McDonald's gyermekei. A világ McDonaldizálódása; ford. Hatala Ágnes; L'Harmattan, Bp., 2000
- Ray Kroc: A McDonald's sztori; közrem. Robert Anderson; ford. Kuti Zoltán; Fornebu Tanácsadó Bt., Bp., 2017