(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Hegy – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csillagleany (vitalap | szerkesztései) 2014. június 8., 22:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források)
A Pico Yordas hegy Spanyolországban
120 fényképből álló gömbpanoráma a svájci Dent de Vaulion hegycsúcsról

A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter (http://egyetemi.hu/fajlok/foldrajz/8.%20%C3%A9vfolyam/1.%20K%C3%B6z%C3%A9p-Eur%C3%B3pa%20term%C3%A9szeti%20k%C3%A9pe.pdf), mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg.)

Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom.

Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani.)

A Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága például 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb. 130 méter. Ennek ellenére hegynek nevezik, mivel a Duna felé meredek sziklafallal tekint, míg a dombokat tipikusan minden oldalról lejtők veszik körül.

A hegy hegység, hegylánc része is lehet. Utóbbi típusairól lásd a hegység szócikket.

Csúcsok

A földrészek legmagasabb hegyei

A hegyek magassága kontintensenként igencsak eltérő. Ausztráliában például sok millió éve nem képződtek új hegyek, és a felszínét erősen lepusztította az erózió, az Alpok vagy a Himalája azonban csak „nemrég” gyűrődött fel (a Himalája kiemelkedése máig sem ért véget).

A legmagasabb hegyek kontinensenként (Palmer, 1998):

Földrész Hegység Magassága Ország
Ausztrália Mount Kosciuszko 2229 m Ausztrália, Új-Dél-Wales
Ázsia Mount Everest 8846 m Nepál/Tibet
Afrika Kilimandzsáró (Kibo) 5895 m Kenya
Dél-Amerika Aconcagua 6959 m Argentína
Észak-Amerika Mount McKinley 6194 m USA, Alaszka
Antarktisz Vinson Massif 4897 m Antarktisz
Európa Elbrusz 5624 m Oroszország

Az a csúcs, amely a legmesszebb van a Föld magjától, az equadori Chimborazo. 6267 m-es magasságával nem csak az Andok egyik legmagasabb csúcsa, hanem, mivel a Chimborazo nagyon közel van az Egyenlítőhöz és a Föld az Egyenlítőnél jobban kidudorodik, így 2150 m-rel távolabb van a Föld középpontjától, mint a Mount Everest. A csúcs, amely a legmesszebb emelkedik ki az alapjától, Hawaiiban található (Mauna Kea), amelynek csúcsa a Csendes-óceán aljzatától több mint 9000 m-re található.

Bár ma a Mount Everest a Föld legmagasabb hegye, sokkal magasabb hegységek is voltak korábban bolygónkon. A prekambrium időszakban a Kanadai pajzs egy óriási, 12 000 m-t is elérő hegységet hordozott magán – ez mára puszta dombsággá erodálódott.

A ma ismert legmagasabb hegy a Naprendszerben a Mars bolygón található Olympus Mons.

Lásd még

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a hegy címszót a Wikiszótárban!

Források

  • Palmer, 1998: John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963 8475 28 5

http://egyetemi.hu/fajlok/foldrajz/8.%20%C3%A9vfolyam/1.%20K%C3%B6z%C3%A9p-Eur%C3%B3pa%20term%C3%A9szeti%20k%C3%A9pe.pdf