(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Clive Staples Lewis – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Clive Staples Lewis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye
C. S. Lewis
Szobra Belfastban
Szobra Belfastban
Élete
Született1898. november 29.
Belfast, Észak-Írország, Egyesült Királyság
Elhunyt1963. november 22. (64 évesen)
Oxford, Anglia, Egyesült Királyság
SírhelyHoly Trinity Church
SzüleiFlorence Augusta Hamilton
Albert James Lewis
HázastársaJoy Davidman (1954–1960)
Gyermekei
  • Douglas Gresham
  • David Gresham
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Irodalmi irányzatfantasy, sci-fi
Fontosabb műveiKozmikus-trilógia
Narnia krónikái
Kitüntetései
  • Carnegie Medal (A végső ütközet, 1956)
  • honorary doctorate at the Laval University
  • Fellow of the British Academy
  • Sir Israel Gollancz Prize
  • doctor honoris causa from the University of Dijon (1962. október 6.)
Hatottak ráJ. R. R. Tolkien
HatásaStephen King
J. K. Rowling
George R. R. Martin
A Wikimédia Commons tartalmaz C. S. Lewis témájú médiaállományokat.

Clive Staples Lewis (Belfast, Észak-Írország, 1898. november 29. – Oxford, Anglia, 1963. november 22.) ír író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológus, a modern kori gyermekfantasy megteremtője, közeli barátjához, J. R. R. Tolkienhoz hasonlóan a 20. századi világirodalom egyik jelentős képviselője. Leghíresebb műve a Narnia krónikái című fantasyszeptológia.

Élete

[szerkesztés]

Belfastban, Írországban született (ma Észak-Írország), Albert James Lewis és Flora Augusta Hamilton Lewis gyermekeként 1898-ban. Volt egy három évvel idősebb testvére, Warren Hamilton Lewis („Warnie”).

C. S. Lewis a „Jack” becenevet kapta kisfiúként, egyszerűen mert szerette ennek hangzását. Ettől kezdve közeli barátai és családja e néven nevezte. Anyját 1908-ban elvesztette, ettől kezdve különféle iskolákba küldték szerte Angliában. Egy évet a Malvern College-ban töltött, majd magánúton tanult tovább. Oxfordban háromszor ért el kiváló osztályzatot.

1913 körül elhagyta gyermeki keresztény hitét. 1929-ig ateista volt: „In the Trinity Term of 1929 I gave in, and admitted that God was God, and knelt and prayed…” Megtérését, melyben irodalomtörténészek szerint fontos szerepe volt J. R. R. Tolkiennel és egy másik barátjával folytatott beszélgetésnek, a Surprised by Joy (Az öröm vonzásában) című munkájában e szavakkal írta le:

1929 húsvét utáni időszakában beadtam a derekam, s talán mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten – Isten.

1925–54 között az Oxfordi Egyetemen oktatott és kutatott. 1954-ben a Cambridge Egyetemen lett a középkori és reneszánsz irodalom professzora. Kritikusai kiváló és népszerű, tanítványaira nagy hatást gyakorló előadóként és egyedülálló tehetséges keresztény íróként jellemezték, aki „kivételesen nagyszerű és logikus elmével és világos, élénk stílussal rendelkezett”.

A The Problem of Pain (A szenvedés problémája), a The Screwtape Letters (Csűrcsavar levelei), a Mere Christianity („Puszta kereszténység”, magyarul Keresztény vagyok!), a The Four Loves („A négy szeretet”, magyarul A szeretet négy arca) és a posztumusz Prayer: Letters to Malcolm (Imádság: Levelek Malcolmhoz) csak néhány nagy sikerű könyveiből.

Emellett írt könyveket gyermekek számára, fantasyt (ezek közül a többkötetes regényciklus, a Narnia krónikái a legismertebb, továbbá tudományos-fantasztikus műveket (Kozmosz-tetralógia, egy befejezetlenül maradt negyedik résszel) és ezenkívül sok irodalmi-kritikai munkát. Művei emberek millióihoz jutottak el fordításokban.

1963. november 22-én halt meg oxfordi otthonában.

Vallási tárgyú írásai

[szerkesztés]
C. S. Lewis sírja

Magyarországon

[szerkesztés]

Hazai protestáns és katolikus kiadók egyaránt foglalkoztak Lewisszal. A vallási témájú műveiből készült első, a Szent István Társulatnál Viták és vallomások címmel megjelent válogatást Lukács László piarista szerzetes ültette magyarra. Ebben szerepel Az öröm vonzásában (Surprised by joy) c. írás, Lewis önéletrajza; melyben „az ír származású író elbeszéli” 1929 tavaszán történt „megtérését. A rendkívül racionálisan gondolkodó Lewis nem adta magát könnyen: megküzdött a hitéért – elsősorban önmagával” (Szigeti László). A Harmat Kiadónál az írás megjelent önálló kötetben is.

A BBC rádiósorozatához készült írásos jegyzeteiből született meg a Mere Christianity (pontatlan magyar fordításban: Keresztény vagyok!) c. könyve.

Magyar kiadásban Csűrcsavar levelei címen jelent meg az az írása, mely a keresztény hitet alvilági szemszögből tárgyalja; benne a pokol egy idős és tapasztalt „szakördöge” leveleiben tanácsokat ad fiatalabb unokaöccsének, hogy az miként próbálja elcsábítani egy hívő lelkét az „ellenségtől”, azaz Krisztustól.

A Harmat Kiadónál jelent meg Míg arcunk nem lesz c. regénye, mely valószínűleg az Ámor és Psziché-történet átdolgozása, melyben a képzeletbeli ország, Glóm királynője, Orual visszaemlékezéseiben vádakkal eltelve fordul az istenekhez a gyász és szenvedés miatt, mígnem részt kap „színről színre látás beteljesítő élményéből”.

Közvetetten ide sorolható a Narnia krónikái 7 kötetes regényciklusa is, melynek első részében (The Magician's Nephew; A varázsló unokaöccse) a Teremtést írja le, ahol Aslan, az oroszlán – János Apokalipszisében Júda oroszlánja –, hangjával megteremti a Fényt, az embert, az állatokat és a növényeket. Az erről szóló szerzői utószó a magyar kiadásokból kimaradt.

Feldolgozások műveiből

[szerkesztés]

Lewis kései és tragikus szerelmének történetét dolgozta fel Richard Attenborough 1993-as Árnyékország c. filmje, melyben Lewist Anthony Hopkins alakította.

A Disney stúdió 2005-ben dolgozta fel a regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. kötetet, amely magyar forgalmazásban a Narnia Krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címet kapta. (A kötet a regényciklus részeként elsőként jelent meg, bár a történet időrendisége szempontjából annak második kötete. Magyarul 1988-ban jelent meg, K. Nagy Erzsébet fordításában, majd 2005-ben újból kiadták, új – a félrefordításokat javító és az 1988-as kiadásból kihagyott részeket is tartalmazó – fordításban.) 2008-ban ezt követte a sorozatban negyedikként megjelenő kötet filmrevitele (Narnia Krónikái: Caspian herceg), majd a 2010-ben először vetített Narnia Krónikái: A Hajnalvándor útja, mely az 5. kötet feldolgozása.

Főbb művei

[szerkesztés]

Sci-fi

[szerkesztés]
  • Kozmikus-trilógia (tetralógia)
    • Out of the Silent Planet (1938); A csendes bolygó
    • Perelandra (1943); Perelandra
    • That Hideous Strength (1946); The Tortured Planet (1958); A rettentő erő
    • The Dark Tower (1977) töredék

Fantasy

[szerkesztés]
  1. The Magician's Nephew (1957); A varázsló unokaöccse
  2. The Lion, the Witch and the Wardrobe (1952); Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény
  3. The Horse and His Boy (1956); A ló és kis gazdája
  4. Prince Caspian (1953); Caspian herceg
  5. The Voyage of the Dawn Treader (1954); A Hajnalvándor útja
  6. The Silver Chair (1955); Az ezüst trón
  7. The Last Battle (1958); A végső ütközet

Esszék

[szerkesztés]
  • The Abolition of Man (1943); Az emberiség felszámolása

Egyéb

[szerkesztés]
  • Screwtape Letters (1942); Csűrcsavar levelei
  • Surprised by Joy: The Shape of My Early Life (1955); Az öröm vonzásában
  • Till we have faces (1956); Míg arcunk nem lesz

Magyarul

[szerkesztés]

1989-ig

[szerkesztés]
  • Az oroszlán, a boszorkány és a szekrény. Történet gyermekeknek; s.n., s.l., 1977
  • Csűr-Csavar levelei. Levelek az alvilágból; Evangéliumi Kiadó, Stuttgart, 1982
  • Viták és vallomások; vál., ford. Lukács László; Szt. István Társulat, Budapest, 1985
  • A csendes bolygó. Tudományos fantasztikus regény; ford. Molnár István; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1986 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Caspian herceg; ford. K. Nagy Erzsébet; Szt. István Társulat, Budapest, 1988
  • Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény; ford. K. Nagy Erzsébet; Szt. István Társulat, Budapest, 1988
    • (Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címen is)
  • Keresztény vagyok!; ford. Várhidy Gyula, Szt. István Társulat, Budapest, 1988

1990–

[szerkesztés]
  • Utazás a tengeri cirkálón; ford., átdolg. K. Nagy Erzsébet; Szt. István Társulat, Budapest, 1991
    • (A Hajnalvándor útja címen is)
  • A fájdalom; ford. Lukács László; Harmat, Budapest, 1992
  • Az öröm vonzásában. Fiatalkorom; ford. Lukács László, jegyz. Tóth Sára; Harmat, Budapest, 1993
  • Az ezüst trón; ford., átdolg. K. Nagy Erzsébet; Szt. István Társulat, Budapest, 1993
  • Csodák; ford. Somogyi György; Harmat, Budapest, 1994
  • A szeretet négy arca; ford. Orzóy Ágnes; Harmat, Budapest, 1995
  • Perelandra; ford. Bihari György; Móra, Budapest, 1995
  • A ló és kis gazdája; ford. K. Nagy Erzsébet; Szt. István Társulat, Budapest, 1995
  • A varázsló unokaöccse; ford. K. Nagy Erzsébet; Szt. István Társulat, Budapest, 1996
  • Csűrcsavar levelei; ford. Siklós József; Harmat, Budapest, 1997
  • A végső ütközet; ford. K. Nagy Erzsébet; Szt. István Társulat, Budapest, 1997
  • A nagy válás. Egy álom; ford. Petres Erika Lúcia; Kairosz, Budapest, 2005
  • A bánatról; ford. Kertai Barbara; Harmat, Budapest, 2005
  • Míg arcunk nem lesz. Egy örök mítosz; ford. Kertai Barbara; Harmat, Budapest, 2005
  • Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény; ford. K. Nagy Erzsébet, átdolg. Háy János; M&C Kft., Budapest, 2005 (Narnia krónikái)
    • (Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény címen is)
  • A varázsló unokaöccse; ford. K. Nagy Erzsébet, átdolg. Háy János; M&C Kft., Budapest, 2005 (Narnia krónikái)
  • A Hajnalvándor útja; ford. Liszkay Szilvia; M&C Kft., Budapest, 2006 (Narnia krónikái)
    • (Utazás a tengeri cirkálón címen is)
  • A zsoltárokról; ford. Főgler László; Harmat, Budapest, 2006
  • A csendes bolygó; ford. Molnár István; Harmat, Budapest, 2006 (Kozmikus trilógia, 1.)
  • Perelandra; ford. Bihari György; Harmat, Budapest, 2006 (Kozmikus trilógia, 2.)
  • Az ezüsttrón; ford. Liszkay Szilvia; M&C Kft., Budapest, 2006 (Narnia krónikái)
  • Caspian herceg; ford. Liszkay Szilvia; M&C Kft., Budapest, 2006 (Narnia krónikái)
  • A ló és kis gazdája; ford. K. Nagy Erzsébet, átdolg. Háy János; M&C Kft., Budapest, 2006 (Narnia krónikái)
  • A rettentő erő; ford. Kertai Barbara; Harmat, Budapest, 2007 (Kozmikus trilógia, 3.)
  • Az emberiség felszámolása, avagy Elmélkedések az oktatásról, különös tekintettel a felsőbb osztályokban folytatott irodalomtanításra; ford. J. Füstös Erika; Harmat, Budapest, 2007
  • Narnia krónikái; ford. K. Nagy Erzsébet, Liszkay Szilvia; M&C Kft., Budapest, 2008
  • A végső ütközet. Narnia 7.; ford. Liszkay Szilvia; Harmat, Budapest, 2013
  • Esszék a kereszténységről; ford. Lukács László; Harmat, Budapest, 2014
  • Keresztény vagyok; Várhidy Gyula ford. átdolgozásával; 3. kiad.; Harmat, Budapest, 2017
  • Míg arcunk nem lesz. Egy örök mítosz; ford. Kertai Barbara; 2. jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2018
  • A varázsló unokaöccse. Narnia 1.; ford. K. Nagy Erzsébet, átdolg. Háy János; jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2018
  • A ló és kis gazdája. Narnia 3.; ford. K. Nagy Erzsébet, átdolg. Háy János; jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2019
  • Caspian herceg. Narnia 4.; ford. Liszkay Szilvia; jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2019
  • A Hajnalvándor útja. Narnia 5.; ford. Liszkay Szilvia; jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2019
  • Az ezüsttrón. Narnia 6.; ford. Liszkay Szilvia; jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2019
  • A végső ütközet. Narnia 7.; ford. Liszkay Szilvia; jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2019
  • Narnia krónikái; ford. Háy János, Liszkay Szilvia; Harmat, Budapest, 2019
  • Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény. Narnia 2.; ford. K. Nagy Erzsébet, átdolg. Háy János; jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2021
  • Csűrcsavar levelei és Csűrcsavar pohárköszöntője; ford. Siklós József, Szabadi István; 5. bőv., átdolg. kiad.; Harmat, Budapest, 2021
  • A nagy válás. Képzelt utazás a pokolból a mennybe; ford. Petres Erika Lúcia; 3. jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2022

Források

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak C. S. Lewis témában.
  • Szigeti László: A kisfiú és a tudós; Új Ember, katolikus hetilap; LXI. évf. 33.; 2005. augusztus 14.; 13. o.
  • C.S. Lewis: Az öröm vonzásában. Harmat kiadó, Budapest, 1993; Méret: 114×197 mm; terj.: 232 o. ISBN 963-7954-20-1

További információk

[szerkesztés]
  • C. S. Lewis
  • James S. Bell Jr–Cheryl Dunlop: Narnia titkai A-tól Z-ig. Fedezzük fel Narnia világának rejtélyeit!; ford. Görgey Etelka; Gold Book, Debrecen, 2008
  • Brian Sibley: Árnyékország. C. S. Lewis és Helen Joy Davidman szerelmének története; ford. Borosné Veres Beatrix; 2., jav. kiad.; Harmat, Budapest, 2008
  • Alister McGrath: Ebéd C. S. Lewisszal. Elképzelt beszélgetések az élet nagy kérdéseiről; ford. J. Füstör Erika; Harmat, Budapest, 2016
  • Colin Duriez: Tolkien és C. S. Lewis. Egy híres barátság története; ford. Király Teodóra Harmat, Budapest, 2016
  • Michael Ward: A Narnia-kód. C. S. Lewis és a hét szféra titka; ford. Szabadi István; Harmat, Budapest, 2019

Életrajzok

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]

Egyéb

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Clive_Staples_Lewis&oldid=27202347”