Hirohito japán császár
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Sóva császár (Hirohito) | |
Hirohito, „az élő isten” császári kimonóban, 1928 | |
Japán 124. császára | |
Uralkodási ideje | |
1926. december 25. – 1989. január 7. | |
Elődje | Taisó |
Utódja | Akihito |
Korszak | Sóva-korszak ( |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | japán császári ház |
Gyermekkori név | Micsi no mija |
Keresztnév | Hirohito ( |
Posztumusz név | Sóva |
Született | 1901. április 29. Tokió |
Elhunyt | 1989. január 7. (87 évesen) Tokió |
Nyughelye | Musashi Imperial Graveyard |
Édesapja | Taisó |
Édesanyja | Teimei császárné |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Kódzsun császárné |
Gyermekei | Sigeko hercegnő Szacsiko hercegnő Kazuko hercegnő Acuko hercegnő Akihito Hitachi herceg Takako hercegnő |
Sóva császár (Hirohito) aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóva császár (Hirohito) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hirohito (
Élete a koronázásig
[szerkesztés]Tokióban született az Aoyama palotában, Josihito trónörökös és Szadako hercegné első fiaként. Gyermekkorában Micsi hercegként (
A Gakusuin Főnemesi Iskola tanulója volt 1908-tól 1914-ig, ezután egy speciálisan a trónörökösök számára fenntartott intézetbe járt 1914-től 1921-ig. 1921. november 29-én Japán kormányzója lett betegeskedő apja mellett. 1922-ben, Hirohito utazásai során járt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, a Vatikánban, Hollandiában és Belgiumban. Ő volt az első trónörökös, aki elhagyta a felkelő nap országát.
1924. január 26-án feleségül vette távoli unokatestvérét, Nagako hercegnőt, Kuni Kunijosi herceg legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született:
- Teru hercegnő (1925. december 9. – 1961. július 23.)
- Hisza hercegnő (1927. szeptember 10. – 1928. március 8.)
- Taka hercegnő (1929. szeptember 30. – 1989. május 26.)
- Jori hercegnő (1931. március 7. –)
- Akihito trónörökös (1933. december 23. –), 1989–2019 között Japán császára
- Hitacsi herceg (1935. november 28. –)
- Szuga hercegnő (1939. március 2. –)
Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989-ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek szülőanyja az előző császár felesége volt.
Uralma a második világháború alatt
[szerkesztés]Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb Mandzsúria japán megszállásában, utóbb pedig a második kínai–japán háborúban teljesedett ki. A második világháborúban Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió-tengelyt. 1945 után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányítók a hadsereg tisztjei voltak, mint például Tódzsó Hideki.
Sokan a második világháború alatt Kínában, Tajvanon, Koreában és Délkelet-Ázsiában Hirohitót Ázsia Hitlerjének tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A tokiói perben mégsem vonták felelősségre, mert ez – Douglas MacArthur szerint – akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát. Isteni mivoltáról le kellett mondania, a nép ezt elfogadta.
Irodalom
[szerkesztés]- Kirchmann, Hans: Hirohito. „Japán utolsó császára”, a Tennó, (ford. Balassa Klára), Budapest, 1990, Gondolat, 156 p., ISBN 963-282-342-7
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: Taisó |
Következő uralkodó: Akihito |